Nemcsak tömegmodellekkel, sportkocsikkal is készülnek a gyártók a benzin utáni korszakra. Összeszedtük a legizgalmasabbnak tűnő, alternatív hajtású modelleket.

Nem kérdés, hogy az emberiségnek hamarosan új hajtóanyag után kell néznie, a kőolajkészletek végesek, így előbb vagy utóbb véget ér a benzinkorszak. Az autóipar már készül az új időszámításra, folyamatosan készülnek az alternatív hajtási koncepciók, amelyek egyelőre magas áruk miatt nem terjedhetnek el.

Leginkább innovatívnak azok az elképzelések számítanak, amelyek korlátlan mennyiségben elérhető elemeket használnak fel hajtásra. Ilyen például a világegyetem leggyakoribb eleme, a hidrogén, amelynek külön előnye, hogy a környezetet sem szennyezi, hiszen oxigénnel egyesülve víz lesz belőle.


A hidrogén hátránya, hogy üzemanyagként egyelőre csak cseppfolyós állapotban használható, ennek előállítása pedig drága. Alapvetően károsanyag-kibocsás nélküliek a villanyautók is, de az elektromosság előállítása szintén környezetszennyező, a gyakorlatilag korlátlan mennyiségben elérhető nap- és szélenergiát ugyanis megfelelő eszközök híján egyelőre nem tudjuk nagy hatékonysággal felhasználni, teljesen kiváltva a nem megújuló energiaforrásokat.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy melyik alternatív hajtásrendszer lesz hosszú távon meghatározó, csak az tűnik biztosnak, hogy a benzines és elektromos hajtást egyesítő hibridek csak félmegoldást jelentenek. Rövidebb távon talán az elektromos modellek tehetnek szert nagyobb népszerűségre, de néhány évtized múlva a villanyautókat kiüthetik a nyeregből a hidrogénesek.

A gyártók mindenesetre nemcsak tömegmodellekkel, hanem sportkocsikkal is próbálnak készülni az új időkre, több izgalmas tanulmánnyal is előálltak már. Frankfurtban mutatta be például a BMW az EfficientDynamics névre keresztelt koncepciót, amelynek rögtön három motorja is van.

Az extrém megjelenésű tanulmány külsejével és technikai megoldásaival érdemes mielőbb megbarátkozni, hiszen a jövő BMW-iben köszönnek majd vissza az újítások. A 2+2 üléses sportautóval a bajor gyár azt szeretné demonstrálni, hogy lehet környezetbarát is egy nagyteljesítményű sportautó. Méreteit tekintve a tanulmány a 3-as sorozathoz hasonlítható: 4,6 méter hosszú, 1,9 méter széles és 1240 mm magas, 1395 kilogrammot nyom, csomagtere 150 literes.

Az autó futurisztikus külseje és utastere nem cáfol rá a technikai tartalomra, ugyanis három motor gondoskodik a tanulmány meghajtásáról. Az egyik ezek közül az új 3-asban is bemutatandó 1,5 literes, háromhengeres dízelmotor, amely 163 lóerejével és 290 Nm-es csúcsnyomatékával erősebb a cég jelenlegi "legzöldebb" kétliteres négyhengeres turbódízelénél. Ehhez az új erőforráshoz az M3-ban bevezetett hétfokozatú duplakuplungos Getrag váltó újraprogramozott változatát kapcsolták.

A kis dízelmotor mellett két elektromos motor is segíti a tanulmányt, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerekeket hajtja. Az első tengely vonalába szerelt elektromotor 80 lóerős, de rövid ideig akár 139 lóerővel is képes működni. Ehhez hasonlóan a másik elektromos motor 34 lóerős, de rövid ideig teljesítménye az 51 lóerőt is elérheti. Mindent összevetve a Vision Efficient Dynamics 356 lóerős és 800 Nm-es csúcsnyomatékot produkálhat.

Konnektoros hibridként a tanulmány akár pusztán elektromos motorjait használva is képes közlekedni, igaz így csak 51 km-t képes megtenni. Ha számítjuk az elektromos motorok működéséhez szükséges energia előállításának szán-dioxid kibocsátását, az autó ilyen üzemmódban mindössze 50 grammot bocsájt ki kilométerenként. A kocsi feltöltése 220 voltos konnektorról két és fél órát vesz igénybe, de egy 380 voltos konnektorról ehhez már csak 44 percre van szükség.

Egy e-tron nevű elektromos sportautóval lepte meg a Frankfurti Autószalon közönségét az Audi. A futurisztikus formájú tanulmányt összesen négy elektromos motor hajtja, az összteljesítmény 313 lóerő, míg a csúcsnyomaték 4500 newtonméter.


A 4,26 méter hosszú és 1,9 méter széles e-tron formai megoldásai az R8-as sportautót idézik, ám annál jóval futurisztikusabban fest LED-es lámpáival és kamerás visszapillantóival. Az alumínium karosszériának és a szuperkönnyű kompozit anyagokból készült burkolatoknak köszönhetően sikerült az autó száraz súlyát 1,6 tonnára csökkenteniük, ami azért szép teljesítmény, mert az e-tron nem kevesebb mint négy (kettő elöl, kettő hátul) elektromos motorral büszkélkedhet.

Az elektromos hajtáslánc összteljesítménye 313 lóerő, ám ami a lényeg, hogy az e-tron kamionokat megszégyenítő, 4500 newtonméteres nyomatékkal büszkélkedhet. A Frankfurtban leleplezett tanulmány 4,8 másodperc alatt éri el a 100 km/órás tempót, míg a végsebességet 200 km/órában limitálták. Az Audi sajtóközleménye szerint az e-tron technikája hamarosan feltűnhet a német márka felsőkategóriás és sportmodelljeiben, ám addig "jelentősen javítanak még a működési hatékonyságon és a hatótávolságon", bár az e-tron 248 kilométeresre ígért hatótávja kifejezetten jónak mondható egy ekkora teljesítményű sportautótól.

 

 

 

Szóljon hozzá!