Néhány napra Magyarországra érkezett a világ első elektromos sportkocsija, a Tesla Roadster, amelyet egy rövid menetpróba erejéig, a Tag Heuer hazai képviseletének segítségével mi is kipróbálhattunk. Kiderült, hogy belső égésű motor nélkül is lehet élményautózni.

Sokan húzzák a szájukat az elektromos autók miatt, pedig nem lehet kétséges, hogy övék a jövő. A kőolaj napjai meg vannak számlálva, néhány év, esetleg évtized múlva az utolsó cseppet is kiszívják a gépek a bolygó belsejéből, az emberiség így kénytelen lesz a környezetszennyező belső égésű motorokat alternatív rendszerekre cserélni.

Szerencsére nem az utolsó pillanatra hagyták a gyártók a fejlesztéseket, már ma is több ígéretes alternatív projekten dolgoznak világszerte, nagyon úgy tűnik azonban, hogy hosszú távon az elektromotorok válthatják le a hagyományos benzines és dízel blokkokat. Érdekes dolog, hogy a mérnökök most találnak úgymond vissza a gyökerekhez, kevesen tudják ugyanis, hogy a száz kilométeres óránkénti sebességet először villanymotoros járművel sikerült átlépni. És nem az előző, hanem a még eggyel korábbi évszázadban, 1899-ben.

A rakétaformájú autót a "La Jamais Contente" névre keresztelték, ami körülbelül annyit tesz, hogy "az örök elégedetlen." Párizs mellett, Yvelines-ben került sor a rekordkísérletre, melynek során 105,882 km/órás végsebességet sikerült elérni. Két darab, egyenként 34 lóerős, 200 voltos névleges feszültségű motor hajtotta az autót, a volán mögött a belga Camille Jenatzy ült, aki később több más rekordot is megdöntött, és akit vörös szakálla után a "Vörös Ördög" becenéven emlegettek.

1899-ben még messze volt a belső égésű motorok forradalma, érdekes belegondolni, napjainkban hol tarthatnánk, ha a most hagyományosnak nevezett motorokat csak úgy, mellékesen fejlesztették volna. Durván száz évet pazarolt el az emberiség egy köztes, a véges kőolajkészletek miatt lényegében feleslegesnek bizonyult lépcsőfokra, furcsa, hogy most fordulunk vissza azokhoz a motorokhoz, amelyek gyártásához már az 1800-as évek legvégén adottak voltak a technológiai feltételek.


Persze, ne legyünk igazságtalanok, a villanymotoroknak nemcsak előnyeik, hátrányaik is vannak. Például a nehézkes, a megújuló energiaforrások abszolút térnyeréséig, környezeti szempontból vizsgált nem feltétlenül tiszta utántöltés mellett soha nem lesznek képesek olyan akusztikai élményt nyújtani, amilyenre egy V8-as, V10-es vagy V12-es motor képes, szegényebb lenne a világ a minden porcikájukban tökéletes Ferrari- és hasonló jellegű motorok nélkül. De ellenpólusként igaz az is, hogy a fejlesztések korai más irányba kanyarodása esetén nem is ismertük volna meg ezeket.

Úgy tartják, hogy az elektromos autók soha nem lesznek képesek visszaadni a hagyományos motorokra jellemző tulajdonságokat, a kaliforniai Tesla erre próbált rácáfolni, amikor 2006 júniusában bemutatta a világ első elektromos sportkocsiját, a Roadstert. Máig ez a világ egyetlen, szériagyártású elektromos sportmodellje, más gyártók csak kis szériában vagy kizárólag kísérleti célokból gyártanak hasonló jellegű autókat.


Nagy lelkesedéssel, de kicsit kétkedve fogadta a világ a furcsa autót, amelynek sorozatgyártása a bemutató után sokáig nem is indult el, az első elkészült autót csak 2008 februárjában vette át Elon Musk, a Tesla társalapítója és elnöke. 2009 júniusáig összesen ötszáz darab Roadster készült, egy hónappal később kezdődött a frissített modell gyártása. Mára több mint ezer autót értékesített a Tesla, összesen 23 országba szállítottak ki Roadstert, a vevők nagy része azonban amerikai.

Az autó kezdeti fejlesztésében sokat segített a Lotus, az alapokat is a britek adják, az Elise padlólemezére építkezett a Tesla. Fontos szempont volt, hogy a lehető legalacsonyabban tartsák a súlyt, a mérnökök ezért karbonszálas kompozit anyagból készítették el a karosszériát. Ez az anyag széles körű autóipari elterjedtsége ellenére még mindig nagyon drága, a Roadsterről azt tartják, hogy a teljesen karbonszálas modellek között a legolcsóbbak egyike.


2009 júliusában, amikor elkezdődött a 2010-es modellévre frissített Roadster gyártása, a Tesla az alapmodell mellett piacra dobta az erősebb Roadster Sportot is. Eredetileg 248 lóerő a háromfázisú villanymotor teljesítménye, mely tapasztalataink és vásárlói visszajelzések szerint is bőségesen elegendő, a sportváltozatban azonban kisebb módosítások után 288 lóerőre ugrott a maximum. 270 Nm a csúcsnyomaték, amely álló helyzettől egészen 6000-es fordulatszámig folyamatosan rendelkezésre áll, a villanymotorok egyik legnagyobb előnyét adva.

Hagyományos értelemben vett váltóra nincs szükség, a BorgWarner fejlesztette egység egyfokozatú, állandó nyomatékot biztosít. A Roadsterben jelent meg a világon először lítium-ion akkumulátor, az Energy Storage System névre keresztelt rendszer a gyártó szerint 160 ezer kilométeres életciklust bír. A Roadster újratöltése három és fél órát vesz igénybe a 70 amperes, 240 voltos High Power Connector gyorstöltő segítségével, részleges töltöttséget azonban ennél jóval hamarabb el lehet érni, akár otthoni, hálózati feszültségről is.

Ehhez átalakítót kell vásárolni, az autó bal oldalán elrejtett töltőaljzat kialakítása ugyanis távolról sem olyan, mint egy konnektoré. A teljesen töltött Tesla-akkumulátor 53 kWh elektromos energiát tárol 375 voltos nominális feszültségen, hét év után 9200 euróért (2,5 millió forintért) cserélik. Egy feltöltéssel átlagos körülmények között 350-390 kilométert lehet megtenni, a Roadster azonban hatótávolsági világcsúcstartó is az elektromos mezőnyben: a 2009 októberében rendezett, ausztráliai Global Green Challange versenyen 501 kilométeres távolságot küzdött le a sportkocsi egy feltöltéssel. Versenypályán, kemény versenytempóban 150 kilométert bírnak a telepek.

 

 

 

1 komment